Nézegess képeket arról, hogy épül Magyarország egyik legnagyobb naperőműve!

Budapesttől mindössze néhány kilométerre már javában épül a MET Csoport 17,6 megawattos fotovoltaikus erőműve Százhalombattán, amely elkészültekor az ország egyik legnagyobb naperőműve lesz. A Dunai Solar Park beruházás 40 hektáron, részben a társaság tulajdonában álló Dunamenti Erőmű, részben egy egykori halgazdaság területén valósul meg. Az itthoni viszonylatban példátlan méretű építkezésen jártunk. 

Így épül

A vakító júniusi napsütésben egymás után kerülnek fel a napelemek a már teljesen kiépített acél tartószerkezetre. A százhalombattai Dunamenti Erőmű és az egykori helyi halgazdaság két különálló területén épülő naperőmű olyan 280 wattos panelekből áll, mint amilyeneket a háztartási kiserőművekben is alkalmaznak. 
Óriási különbség azonban, hogy míg utóbbiakban mindössze 8-10 ilyen elemre van szükség, addig a Dunai Solar Parkban több mint 76 ezer napelempanelt telepítenek.
A beruházást a MET Dunai Solar Park Kft. végzi, a társaság 100 százalékos tulajdonosa a Dunamenti Erőmű Zrt. többségi részvénycsomagját is birtokló MET Power AG. Az építkezést egy, a nemzetközi piacon jókora tapasztalatot felhalmozó külföldi fővállalkozó társaság valósítja meg.
Az áramtermelés a terv szerint legkésőbb ősz elején indulhat a napelemparkban, amely évente összesen mintegy 25 gigawattóra villamosenergiát fog termelni, így mintegy kilencezer háztartást lát majd el árammal. Miközben Magyarország egyik legnagyobb naperőművéről beszélünk, érdemes más módon is kontextusba helyezni a beruházás kapacitását. Míg a Dunai Solar Park kisebbik egysége 3,9 MW csúcsteljesítményre lesz képes, az összesen 794 MW teljesítményű Dunamenti Erőmű egyetlen hűtővíz-szivattyúja 2 MW körüli teljesítményigénnyel bír - érzékeltette az arányokat Molnár Gábor, a MET Power megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője a helyszínen. 
Az, hogy a MET naperőmű építésébe fog ezen a területen, korábban nem tűnt egyértelműnek. A Dunamenti Erőművet övező kiaknázatlan területek hasznosítására az opciók között szerepelt a magas hozzáadott értéket előállító vállalkozások bevonzása is, a területek részükre történő értékesítésével. A projektről végül 2016-ban született meg a döntés, majd a megvalósíthatósági tanulmány elkészülte után augusztusban az engedélyezési folyamat is elindult; az utolsó engedély 2017 májusában érkezett meg.
A beruházás elindítása egybeesett a KÁT-rendszer kivezetésének, illetve a hazai megújuló energiatámogatási rendszer átalakításának időszakával, ami 2016 végén a naperőmű-létesítési engedélykérelmek dömpingjét idézte elő. Az energiahivatal és az építési engedélyeztetésben illetékes szakhatóságok óriási leterheltsége pedig érzékelhetően meghosszabbította az engedélyezési időt a MET számára is.
"Tudtuk, hogy szeretnénk megújuló energiával foglalkozni, ahogyan persze azzal is tisztában voltunk, hogy a Dunamenti Erőműnek van olyan kapacitása, amit más energiatermelő projektekben is hasznosítani lehetne. Mindehhez pedig jelentős, akkor még kihasználatlan területtel is rendelkeztünk" - ismertette a naperőmű létesítéséről szóló döntés hátterét Molnár Gábor.
Ami a helyszínválasztást illeti, a napenergia hasznosítása szempontjából kiemelten fontos besugárzás tekintetében nincsenek nagy különbségek a potenciális magyarországi naperőmű-helyszínek között. Jelentősen mérsékli viszont a beruházási költségeket, ha a közelben használható hálózati csatlakozási pont található, ahogyan a terület telepítésre való alkalmassága is meghatározó - a MET esetében a Dunamenti Erőmű körüli területek mindkét szempontból ideális választást jelentettek. Noha általánosságban ebben az iparágban is igaz, hogy minél nagyobb erőművet épít a beruházó, annál jobban megéri, ez nem minden tekintetben állja meg a helyét. A hálózati csatlakozás ugyanis a kisebb, 0,5 MW alatti erőművek esetében jóval olcsóbb és egyszerűbb, lévén azokat 20 kilovoltos távvezetékre is rá lehet kapcsolni.
A megtermelt áram a Dunamenti Erőmű központi kapcsolóterében kerül feltranszfolmálásra, 20 kV-ról 120 kilovoltra, onnan pedig már a Mavir-hálózat alállomása a következő állomás; a hálózati csatlakozásának egykori gőzturbina hálózati csatlakozása ad helyet. A központi transzformátort a naperőmű-építéshez kapcsolódóan szintén fejlesztették, de a munkát úgy tervezték meg, hogy a transzformátor akár a jövőben még létrejövő további termelő-kapacitásokat is ki tudja szolgálni. 
A Dunamenti Erőmű területén több helyszínen még összességében körülbelül 5 MW kapacitás telepíthető be a MET szerint, bár ezek megépítésének gazdaságossága egyelőre nem igazolt.

Ilyen lesz

A tulajdonképpeni építkezés az engedélyezési folyamat és a tereprendezés után indult. Ekkor vette át a területet a fővállalkozó, aki a következő sorrendben építi fel az erőművet a csapadékelvezetéshez szükséges dőlésűre kialakított területen: 

  • tartószerkezet alapjainak lerakása (cölöpözés);
  • tartószerkezet felépítése;
  • ezzel párhuzamosan a kábelek elvezető árkainak kialakítása, a kábelezés előkészítése;
  • inverterek felszerelése;
  • trafók telepítése;
  • panelek telepítése.

Valójában a folyamat sok eleme párhuzamosan zajlik, ami nagyrészt logisztika kérdése. Mindezen munkálatokat követően jöhet a hálózatra csatlakoztatás, az üzembe helyezés, illetve a próbaüzem. 
A beruházás értéke 25 millió euró (mintegy 8 milliárd forint), ebből 5 milliárd forintot 15 éves projektfinanszírozási hitelkerettel biztosít a társaság. Egy hasonló projekt megtérülése tíz évet vesz igénybe. Egy megújuló erőmű beruházási költségszerkezete alapvetően eltér egy gáztüzelésű erőműétől. A naperőmű bekerülési költsége fajlagosan ugyan magasabb, nagyon alacsony viszont a működési költség - nem kis részben azért, mert nem kell üzemanyagköltséggel kalkulálni. 
A beruházási költségeknek a panelek hozzávetőleg 40 százalékát teszik ki, a központi transzformátorállomás fejlesztése szintén milliárdos tétel. Az elmúlt öt-hét évben a fotovoltaikus erőművek alapegységeinek és legfontosabb alkatrészeinek számító panelek ára kevesebb mint felére esett. Az inverterek ára a panelekénél kisebb mértékben ugyan, de szintén csökkent az elmúlt években.
A naperőmű-beruházások költségei napjainkban is csökkennek, igaz, a korábbiaknál lassabban. A folyamatot időnként megzavarhatják olyan lépések, mint például az Egyesült Államok által idén év elején a napelemek importjára kivetett védővám, amelynek hatására sokan készletfelhalmozásba kezdtek a tengerentúlon, ami pedig a panelek árának emelkedését okozta. A fotovoltaikus technológia árcsökkenése nem is elsősorban a technológiai fejlődésnek, hanem inkább a tömeggyártás felfutásának, a gyártókapacitások ázsiai kiépülésének és mérethatékony koncentrációjának köszönhető - foglalta össze a helyeztet a MET Power megújulókért felelős üzletfejlesztési vezetője.
A Dunai Solar Parkba beépített polikristályos napelemek mintegy 18 százalékos hatásfokkal működnek, vagyis a beérkező napsugárzás ekkora részét hasznosítják. Ottjártunkkor a levegő hőmérséklete 30 Celsius-fok körül alakult, ami valamivel több, mint a napenergia-termelésnél szabvány vizsgálati feltételnek (STC) tartott 25 fok (a panelek teljesítménye e fölött fokonként néhány tized százalékkal romlik). Ha 1-től 10-ig terjedő skálán kellene érzékeltetni a beépített technológia minőségét, úgy 9-es osztályzatot lehetne adni a naperőműnek - mondja Molnár Gábor. A minőség optimalizálás kérdése, amely a költség-haszon elemzés eredményétől függ, azaz lett volna mód drágább és magasabb minőségű panelek beszerzésére is, ám ezekkel a paraméterekkel lehetett a legnagyobb megtérüléssel számolni. 
Az erőmű alkatrészei nagyrészt a globális gyártókapacitások zömének helyet adó Délkelet-Ázsiából érkeztek, a panelek konkrétan Kínából kerültek Százhalombattára. A naperőmű várható élettartama legalább huszonöt év, amely időszak első húsz évére a kötelező átvételi (KÁT) engedély szerinti szerződés biztosít árbevételt. A fő alkatrésznek számító panelek élettartama várhatóan meghaladja ezeket a számokat, míg az inverterek átlagos várható élettartama tíz év. A garanciaszerződés értelmében az esetlegesen cserélendő panelek helyére a gyártó mindig az elérhető legkorszerűbb, leghatékonyabb termékét fogja leszállítani.
A konstrukció úgy van megtervezve, hogy a lehető legkevesebb külső beavatkozásra legyen szükség. Ami a fizikai védelmet illeti, a naperőművet kerítés választja el a körülötte elterülő ritkán lakott területektől. A nem kívánt villámbecsapódástól való védelmet a tartószerkezeten sűrűn elhelyezett villámhárítók biztosítják, míg a jégeső ellen a panelek felületi kialakítása óvja meg az erőművet. Miután meglehetősen passzív rendszerről beszélünk, az üzemeltetés nem kíván speciális tevékenységeket és költségeket; az üzemeltetést az erőművi szektorban bevett módon kiszervezi a MET. Ebbe a tevékenységi körbe tartozik a klasszikus létesítményüzemeltetési feladatokon (pl. fűnyírás, őrzés-védelem, paneltakarítás) túl a műszaki berendezések folyamatos figyelése, karbantartása, esetleg cseréje, a legtöbbször azonban garanciális javításokról van szó. Az ellenőrzés és működtetés távfelügyeletben valósul meg, részben Százhalombattáról, részben külföldről.
A MET az energiatároló rendszer naperőmű mellé történő telepítésének kérdését is vizsgálja. A technológia költségei radikálisan csökkennek, a lítiumionos akkumulátorok árgörbéje hasonlóan alakul ahhoz, mint ami a napelemek esetében volt tapasztalható tíz évvel ezelőtt. A tárolás fő célja csökkenteni a hálózat terhelését azáltal, hogy az eltérő napi görbét mutató megújuló alapú termelést és a fogyasztást kiegyenlítjük. Amíg azonban ez nem a termelő problémája, amíg nincs rá ösztönözve, addig nem éri meg neki ebbe a technológiába fektetni. Ezért az első megújulóenergia-termelők, akiknek ez a kérdés Magyarországon releváns lehet, a KÁT-rendszerből lassanként kieső szélerőművek lehetnek. Miután ugyanis lejár a támogatott átvételt garantáló engedély, kénytelenek lesznek a piacon boldogulni, ahol viszont már náluk is jelentkezik a kiegyenlítő energia költsége. Ez minden piaci szereplőre igaz, de az időjárástól erősen függő megújuló alapon termelőknek ez jóval nagyobb probléma és tétel, mint egy jól szabályozható gáztüzelésű erőmű számára. A MET Csoport célja Magyarországon összesen 50-100 megawatt beépített teljesítményű napelempark létesítése, a Dunai Solar Park így egyfajta pilotprojekt is a későbbi fejlesztésekhez. A társaság nemcsak itthon, de a határokon túl, a kelet-közép-európai térségben is keresi a naperőmű-beruházási lehetőségeket.

A képek letölthetőek itt.


Forrás: portfolio.hu